Videózás – humán és mesterséges intelligencia –környezettudatosság

A 24 órás filmmaraton története

Versenyek 2004-től kezdődően

Digi 24 Filmmaraton (Villámfilm) – 2004-2007
Shoot4Life (Forgass az életért!) – 2008
Shoot4Earth (Forgass a Földért!) – 2013-tól

Shoot4Earth verseny és filmfesztivál

A technika fejlődése, a kisméretű digitális video kamerák, a filmkészítésre alkalmas fényképezőgépek, a mobiltelefonokba beépített digitális kamerák, és az egyszerű képkezelők megjelenése, ma már sokak számára teszi vonzóvá a filmezést.

A fiatalabb generációk, akik már beleszülettek a gyors technikai fejlődésbe, szinte összenőttek a mobiltelefonnal, a digitális videofelvételek készítésére alkalmas eszközökkel és az internet használatával, szívesen alkalmazzák az önkifejezés eszközeként a filmezést, video készítést. A videókészítők között a 11-12 évesek is megjelennek filmkészítőként.

A film maraton – egyfajta futás, versenyfutás az idővel, hiszen a résztvevőknek mindössze 24 óra, azaz egy nap áll rendelkezésre a filmjük elkészítésére. A mobiltelefonos rövidfilm játék, a Föld minden pontján, egyszerre, azonos időben, az időzónákból adódó eltérések figyelembevételével kerül megvalósításra.

A világon egyedülálló filmkészítő maraton résztvevőinek mindössze 24 óra, azaz egy nap áll rendelkezésre egy perces videójuk elkészítésére.
A verseny célja, hogy a film tudatformáló eszközeivel hívja fel a figyelmet a fogyasztói szokások megváltoztatásának szükségességére, a mindennapi életvitel során.

A 24 órás filmkészítő maraton megvalósítását, kontinenseken, illetve több országban regionális producerek segítik.
Különlegessége, hogy az időzónák figyelembe vételével egyszerre, egy időben zajlik az egész világon.

A játék menete

A szervezők a verseny kezdetén, a rajt pillanatában, időzónánként több témaelemet ismertetnek, melyből egyet kötelező beépíteni a versenyfilmbe.
A filmkészítő játékra bárki, bárhonnan jelentkezhet. A kötetlen műfajú filmek forgatásánál digitális kamera, kamerás mobiltelefon vagy kameraként működő fényképezőgép egyaránt használható.
A film lehet élőszereplős rövidfilm, video klip vagy animáció.

Regisztrálni a verseny kezdetéig, a verseny hivatalos weboldalán lehet.

A résztvevő stáboknak – melyek akár egyszemélyesek is lehetnek – maximálisan 1 perc hosszúságú filmekben kell felhívni a figyelmet arra, hogy a mindennapokban odafigyeléssel, takarékossággal, tudatossággal mit tehetünk környezetünk megóvásáért.
Az elkészült alkotásokat fel kell tölteni az internetre, a játék versenyszabályzati kiírásában meghatározott módon. Mindezt 24 óra leforgása alatt.
A beérkezett filmeket nemzetközi zsűri értékeli és a maraton után néhány nappal hirdet eredményt.

A kezdetek

A világon első 24 órás filmkészítő játékot 2004-ben, Magyarországon, Szekszárdon szervezte az alapító, ötletgazda Kindl Gábor. A programhoz már az első alkalommal csatlakozott Karl Bardosh, a New York Egyetem professzora, aki a filmkészítő maraton művészeti igazgatójaként segítette, a világon elsőként megszervezett 24 órás videókészítő versenyt.
A filmszakma kiválóságai az első pillanattól kezdve csatlakoztak és segítették a verseny megvalósítását. Szekszárdon, Jancsó Miklós és Makk Károly filmrendezők voltak az első zsűri elnökei.
Már ekkor bekapcsolódtak a zsűri munkájába olyan világhírű filmesek, mint Kardos Sándor Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőr, rendező, fotográfus, Pados Gyula operatőr (Sorstalanság, Kontroll, Terézanyu), Fekete Ibolya dokumentumfilm – rendező, Ferenczi Gábor filmrendező és Rajk László, a Saul fia Oscar-díjas játékfilm díszlettervezője is.
Az évek alatt a játék egyre népszerűbbé vált.

Nemzetközi programok

A szervezők, Forgass az Életért!/Shoot4life elnevezéssel, a Magyar Vöröskereszt bevonásával, az interneten keresztül, 2008-ban már meghívásos világjátékot szerveztek, az önkéntes véradás népszerűsítéséért. A zsűri elnökei Jiří Menzel Oscar-díjas cseh és Szabó István Oscar-díjas magyar filmrendező voltak.

A következő években, 2009-2010, Pécs illetve Európa Kulturális Fővárosai adtak helyet a film maraton programnak.

A fenntarthatóságért, a környezettudatos gondolkodás elősegítéséért, filmesek összefogásával, 2013-ban került első alkalommal meghirdetésre a Forgass a Földért!/Shoot4Earth (Shoot for Earth) elnevezésű 24 órás globális filmkészítő verseny, a világ minden kontinensén élők számára.

Az első zsűri munkájában Jiří Menzel Oscar-díjas cseh filmrendező,

Prof. Sandeep Marwah az Ázsiai Filmakadémia elnöke, Indiából és Karl Bardosh professzor (New York University) és Hódi Jenő a Budapest Film Akademy alapítója vettek részt.

A versenyre minden kontinensről érkeztek filmek.

A világ egyik legnehezebb filmes játékának megvalósítását éveken keresztül személyes jelenlétével segítette Jiří Menzel Oscar- díjas cseh filmrendező.
Az elmúlt években Szabó István Oscar-díjas magyar filmrendező illetve Deák Kristóf az Oscar–díjas Mindenki rövidfilm rendezője is részt vett a zsűri munkájában.
Külön öröm, hogy a kezdeményezés mellé állt Steven Spielberg Oscar-díjas amerikai filmrendező is.
A Forgass a Földért zsűri elnöke 2017-ben Deák Kristóf az Oscar-díjas, élőszereplős rövidfilm, a Mindenki rendezője volt.

2021-től kezdődően a programok a Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kara és a Forgass a Földért Alapítvány együttműködésében valósulnak meg.

A Shoot4Earth, filmkészítő világjáték, 2021-ben, Cannes-ban elnyerte, a világ legjobb rövidfilmes produkciónak járó díjat (Global Short Film Awards, Marche du Film in Cannes)

Sikeresen zárult a Forgass a Földért!/Shoot4Earth, 10. jubileumi világversenye is. 2023. áprilisban ismét összefogott a világ, a közös cél érdekében és sokan készítettek versenyfilmet.

A jubileumi verseny fővédnöke az ENSZ-közgyűlés 77. ülésszakának elnöke, Kőrösi Csaba volt, akinek meghívására látogatást tett az ENSZ-székházban (New York) Kindl Gábor a Shoot4Earth alapítója.
A zsűri elnöke Lawrence David Foldes az Amerikai Egyesült Államok Mozgókép- és Tudományos Akadémiájának tagja, aki több mint 20 évig, a Hallgatói Oscar-díj Végrehajtó Bizottság tagja volt.

A verseny művészeti igazgatója, a kezdetek óta, így 2023-ban is, Karl Bardosh a New York Egyetem professzora volt.

A nemzetközi zsűri munkájába bekapcsolódott, Stephen Mao Oscar-díjas amerikai filmproducer is.

A verseny indulásának 20. évfordulóján az első versenynek helyet adó városban, Szekszárdon került lebonyolításra egy verseny.

2024-ben a Shoot4Earth (Forgass a Földért!), része lett a Pécsi Tudományegyetemen megjelent Környezeti nevelés 2.0 online egyetemi tankönyvnek.
Innováció és kreativitás a Shoot4Earth versenyen
Mobiltelefonos forgatás és mesterséges intelligencia a környezettudatosság szolgálatában
A Shoot4Earth/Forgass a Földért verseny 2024-ben ismét bebizonyította, hogy a kreativitás és az innováció határtalan. Az idei év különlegessége, hogy a versenyzők mobiltelefonokkal készítették el alkotásaikat, ezzel is hangsúlyozva a technológia elérhetőségét és a kreativitás határtalanságát. Ez a megközelítés nemcsak a technológiai fejlődést ünnepli, hanem azt is megmutatja, hogy bárki képes lehet lenyűgöző művészeti alkotások létrehozására, függetlenül az eszközöktől.

A verseny egyik legnagyobb újdonsága, hogy a világon az elsők között alkalmaztak mesterséges intelligenciát a videózásban. Ez a technológiai áttörés új dimenziókat nyitott meg a filmkészítésben, lehetővé téve a versenyzők számára, hogy még kreatívabb és innovatívabb megoldásokkal álljanak elő. A mesterséges intelligencia használata nemcsak a technikai kivitelezést emelte új szintre, hanem a történetmesélésben is új lehetőségeket kínált.

A 24 órás filmkészítő maraton témája az élelmiszer-pazarlás volt, amely különösen aktuális és fontos kérdés napjainkban. A Shoot4Earth verseny 2024-ben is bebizonyította, hogy a környezettudatosság fontosságára való figyelemfelhívás sosem volt még ennyire aktuális.
Gratulálunk minden résztvevőnek, filmkészítőnek, díjazottnak és köszönjük, hogy munkájukkal, alkotásukkal hozzájárultak egy fenntarthatóbb jövő megteremtéséhez!

A verseny szervezői kezdeményezésükkel kívánunk hozzájárulni az emberiség vitán felüli közös érdekeihez, melyek közül elsődleges, hogy a Kék Bolygó még sokáig az emberiség közös, élhető otthona maradhasson.